<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name>Annie Zoe White</provider_name><provider_url>https://anniezoewhite.cafeblog.hu</provider_url><author_name>Annie White</author_name><author_url>https://anniezoewhite.cafeblog.hu/author/annie_white/</author_url><title>már megint..</title><html>&lt;p&gt;kibaszottul egyedül vagyok. most megint zuhant egyet a világ.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Keresem a munkát, mindenhonnan visszadobtak, két halvány reményű hely van csak. hitegetnek, de nem mondják egyből, hogy bocsi, telt ház, alig van forgalom, nem tudunk több asszisztenst alkalmazni. &lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Behívnak, hogy így munkarend, úgy bővítés, satöbbi, aztán kiderül, mégse. Miért hitegetnek akkor...?&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;apámtól megkaptam, azért nem kaptam melót, mert kövér vagyok. ami infó utóbbi igaz, de mivel olyan helyekre mentem, amik nem hirdettek állást... persze a mai felfogás szerint esztétikus sem vagyok de mit tegyek ha zabálok ha stressz ér.. ami maximalista-szadista apával, osztatlan képzésben zajló egyetemmel, öngyűlölettel, néha zavaros párkapcsolattal és állandó csalódással a világ színvonalában.. mi legyek ha nem frusztrált.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;nem tudom hányadszorra sírom el magam, mert a leendő szakmámban kerestem munkát, csak még asszisztensként, de mindenhol zsákutca. ez itt kisebb város, mint Budapest, ezt nem fogják fel az ősök.. és mindennek én vagyok az oka, mert a veszteseket keresem és segítem. legutóbb egy kóbor, fiatal macska megmentése volt a bűnöm. ja meg az is bűnöm, hogy azt szeretem, akit. meg hogy nem vagyok olyan okos, mint a szomszéd gyereke meg az unokanővérem és nem vagyok olyan szép, mint a kollégája lánya. &lt;/p&gt;
&lt;p&gt;pasim Bp-n, szülővárosomban már zéró barát, családom 2/3-a csak tüzet hányva szól hozzám. ma sokadszorra sírok.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;a torkomon a sírás drót,minden légvétel szorosabbra húzza. &lt;/p&gt;</html><type>rich</type></oembed>