Nem. nem úgy!
Mennek a munkával töltött hétköznapok és három férfi jelent meg. Három alak, három oldala a vágyaimnak.
Az első, aki feltűnt az értelmes, érzelmes, segítőkész, lovagias, de kissé anyátlan és szerencsétlen jófiú. Imádok vele beszélgetni, jó a humora, vág az esze. Szellem.
A második egy idősebb, családos férfi. Nem szép, fizikálisan nem vonzó, de csak a szemébe nézve tudok vele beszélni, úgy, hogy mindkettőnk arcán széles mosoly van. Nyíltan tesz célzásokat, mit tenne a testemmel, de sosem lő túl a határon. Sosem bunkó vagy ostoba. Hiába obszcén, mégis hízelgő.
S ott a pénz. Nagyszájú, rámenős és gazdag. Anyagi bizonytalanságban élek, és ez hajt a kurvalét felé? Már fűtésre se nagyon futja…
Szóval alakok, érzések, gondolatok, inkább csak metaforái annak, amire vágyok.
Mert elképesztően egyedül vagyok. Bizonytalanság és félelem, évek óta most először érzem, hogy nem tudom mit akarok, merre tart az életem. Nem tudom, jó-e a mostani kapcsolatom, nem tudom, hol fogok dolgozni ha végzek, nem tudom mit is akarok a szakmámon belül pontosan csinálni, s hogy az istenbe fogom eltartani magamat.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: