newlife

Rég nem írtam, mert rég nem aludtam eleget.

Elszáműződtem egy munkába ugye, ahol eléggé kemény a szellemi magány és sivárság. ( fú de beképzelten hangzott…)

csapongós leszek, mert bepálinkáztam. 

Szóval heti 5 nap, 8 óra plusz rakat utazás. Egy-két ember azért feldobja a napom, de sokszor a nyomott fizu, a kaki körülmények és a vezetőség hozzánkállása azért csak hatással van a hangulatra.

Megtanultam jól időt beosztani, hogy az egyéb tevékenységek is beleférjenek. 

Közben agyalok, miről is írnék, de eskü, nem merem amit gondolok hátha valaha valaki rám ismer a leírásaimból..és akkor kiderülne, mi is a véleményem…

egyrészt melóban van egy energiavámpír nő. visítós, műmunkába temetkezős hosszútávfutó, aki a végtelenül rossz minőségét érintéssel adja le. ütném. ma összeszedtem magam aztán ha újra próbálja, szólni fogok. mert nem leszek az áldozata. 

aztán pasi. szóval napok óta agyalok.. jó a pasim. helyes, kedves, szeret, okos, csak a k.rva családja. egy elmegyógyból származik s emiatt semmi nem megy neki. ezt a rezgést hozza, ez tölti meg őt is sokszor.. és emiatt becsődöl. hol suli, hol a kedve romlik el, hol testileg megy rá a tortúrára ami ott megy.

és emiatt, hogy földrajzi távolság lett köztünk.. jobban megy az életem. aktívabb vagyok, kevesebbet eszem, több dolog belefér a napomba. szörnyű ahogy ezt végiggondolom. a mostani állapotában nincs rám jó hatással. őseim ugyan azt régóta mondják, és tudtam végig, hogy igazuk van részben, de érzelmeimtől nem tudok elrugaszkodni!!! És felelősséget érzek iránta.. Mert én nyitottam fel a szemét hogy egy pokolban él és rossz urat szolgál. És tudom ,hogy nélkülem vége, elnyeli a mocsár újra-de én nem tudok kettőt fent tartani. Azt hiszem eléggé beittam.. Szóval rossz a hozzáállásom, inkább fuldoklom, de nem bírom a fuldokló kezét elengedni….. ( úgy kell nekem akkor, mi?)

Agyammal tudom, hogy nem tesz nekem jót- nem érzem nőnek tőle magam, nem motivál és nem inspirál. De szeretem hogy szeret! Ahogy gondol rám, beszél velem, ahogy igyekszik. És olyan más lenne, ha nem választotta volna ezt a családot… 

Magamban pedig önbizalmat nem találok. Nem hiszem el, hogy valaha találnék olyat, aki jobban szeretne, akivel jobb lenne az élet. Kb. 12 éves korom óta gyűlölöm a testemet és aki evésbe menekül. Kocaként végzi. Most ez ellen igyekszem tenni, változás már látszik és jobban is érzem magamat.

Senki sem tud róla, hogy blogolok. Fura érzés, hogy egy ennyire nyilvános része az életemnek mégis titok az ismerőseim előtt. Valami csiklandós hatalomérzet. És jó, hogy megmondhatom a tutit, ami bennem van és nem kell kiforgató emberektől tartanom. Közhelyek vége.

Szóval benne vagyok egy sokéves kapcsolatban, a személy jó csak a környezete nem. Na ezért akarnak a nők gazdag, sikeres, idősebb pasit! Nem akarnak gyereket nevelni, lelki szemetesláda és karó lenni, nem akarnak generátorként egy másik embert is tölteni. Mert a nyunyi, szerencsétlen srácok zömében kedvesek és intelligensek! Nem egyet ismerek! Rendes, tisztességes, értelmes, érzelmes, kedves, a külsejét még el is lehetne viselni.. de egyéb szinten nyomorék. Tudom hogy a nők nevelték ilyenekké.. Hogy ez a társadalmunk kipárolgása, hogy ilyenné alakult a világ..

De nőként nem bírok el többet, önmagam is éppen elég. Teljes,ragyogó Nap akarok lenni, nem egy félhold. Nem fele valaminek, hanem önmagamban is teljes. És még egy Nap, és együtt még fényesebb lenne az élet.Öreg Isten, várom a Napomat!