Minap találkoztam szembe ezzel a képpel. És ki is nyílt a bicska a zsebemben!
Én mindössze fészbúk felhasználó vagyok, egyéb közléskényszert kiszolgáló oldalon nem vagyok jelen…
Persze nekem is meg van az a ‘bizonyos macskás-kajás’ ismeretségi köröm, akiket szívlapáttal tudnék tarkón vágni. Igen, hajlamos vagyok agresszív lenni, és ez különösen elállatiasít.
Szóval. … a kérdésem a miért?
Mért kell minden egyes csirkecombot/vajas kenyeret/ kávézós poharat/ sütikét lefotózni?
Ez jelzi, hogy milyen aktív cukis-kávézós-társadalmi életes az ember?
Egyszerűen nem tudom ezt megérteni. Persze, ha sikerült élete első öt emeletes csokicsodája és literes sex on the beach-et döntött le, ám legyen, erre valók ezek az oldalak, na de hogy minden étkezést (-.-)”””
Minden macskás fotót… Értem én, menő és lájkvadász a szőrös négylábú gyilkológép, de hogy minden macska csokis karikája/elmosódott, pixeles szőrkupac/kiégett szem egy előlapi kamerával lőve, mert fontos, hogy a macska mellett ott legyél te is…
Erre a közléskényszerre mi viszi az embert?
Mert azok, akik ilyen oldalakon ajnároznak, szórják a lájkot, mint ma a közpénzeket… Azok ha szembe jönnek, visszaköszönni már nem tudnak.
Szó ne érje a ház elejét, nagyon szeretem az állatokat, felelősebb és gondosabb állattartót nem sokat ismerek, mint önmagam ( ezért nincs is kutyám…) , és nem vagyok ellene a jól sikerült, vicces képeknek, de a napi három-négy alkalommal történő fotóriport a macskám mindennapi tevékenységéről ( micikém eszik, micikém most kaksizott egy nagyot #boldoggazdi, micikém most evett! , micikém ül a kanapén….), az az értelmi képességek, valamint a szociális hálóba felöklendezendő információk szűrésének teljes hiányát mutatja.
Vagy én nem vagyok toleráns?
(ui. a pasztellszínű háttéren megosztott dőlt betűs életbölcsesség, felváltva sütikefotókkal és a barinők bejelölésével… Az ismételten titok számomra. Ezen a szinten van az emberek értelem és érzelemvilága ? )
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: